A romániai lakosság jobban bízik az orvosokban, mint a kórházakban – Mit mutatnak a felmérések?

A romániai lakosság jobban bízik az egészségügyi szakemberekben, mint az egészségügyi intézményekben – derül ki a legfrissebb Wellcome Global Monitor adataiból. Romániában a válaszadók 76%-a legalább bizonyos mértékben bízik az orvosokban és az ápolókban, a kórházak és egészségügyi rendelők esetében azonban ez az arány mindössze 62%. A tudományba és a tudósokba vetett bizalom egyaránt 66%-os. A Medic24 több nemzetközi és országos kutatást feldolgozó elemzése szerint az orvostudomány iránti bizalom korántsem egységes, Románia és más európai országok között pedig jelentős különbségek mutatkoznak.

Bízhat-e egy beteg az őt kezelő orvosban, miközben fenntartásokkal tekint arra a kórházra, ahol az orvos dolgozik? Megbízhatónak tarthatja-e valaki a tudósokat anélkül, hogy meg lenne győződve arról, hogy a tudományos eredmények javítják a saját életét?

Több közelmúltbeli kutatás is segít megválaszolni ezeket a kérdéseket. Bár eltérő módszertant és a bizalom különböző meghatározásait alkalmazzák, az eredmények fontos különbségre világítanak rá az egészségügyi szakemberek, az egészségügyi intézmények és a tudományos közösség romániai megítélése között.

A Medic24 megvizsgálta a Wellcome Global Monitor 2026 Romániára és Európára vonatkozó eredményeit, valamint az Ipsos, az OECD és az Eurobarométer kapcsolódó adatait.

Az orvosokban és ápolókban 76%, a kórházakban és rendelőkben 62% bízik

A Wellcome Global Monitor 2026 a tudománnyal és az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi attitűdök egyik legátfogóbb nemzetközi kutatása. A 2026 októberében közzétett jelentés 140 országban, több mint 140 ezer ember bevonásával, 2025-ben készített interjúkon alapul.

Romániában a felmérés 1000 válaszadót érintett, az eredményeket pedig úgy súlyozták, hogy azok a legalább 15 éves népességet reprezentálják.

A kutatás egyik fontos sajátossága, hogy a válaszadók megjelölhették, mennyire bíznak az adott területben: nagyon, valamennyire, kevéssé vagy egyáltalán nem. Az első két válaszkategória közötti különbség jelentősen befolyásolja az eredmények értelmezését.

Az első fontos megállapítás, hogy a romániai válaszadók többsége mind a négy területen legalább bizonyos mértékű bizalmat fejez ki. A bizalom erőssége azonban eltérő.

Az orvosok és ápolók esetében a megkérdezettek 38%-a nagyon bízik az egészségügyi szakemberekben, további 38% pedig valamennyire. A kórházak és rendelők esetében csupán 29% jelez nagyon erős, 33% pedig mérsékeltebb bizalmat.

Az egészségügyi szakemberekbe és az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom között 14 százalékpontos különbség mutatkozik.

A skála másik végén a válaszadók 35%-a kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a kórházakban és rendelőkben, míg az orvosok és ápolók esetében ez az arány 23%.

Miért bízhatnak jobban az emberek az orvosokban, mint a kórházakban?

Az eredmények nem bizonyítják, hogy a romániai lakosok nagyra értékelik orvosaikat, ugyanakkor alkalmatlannak tartják a kórházakat. A kérdések különböző kategóriákra vonatkoznak, a felmérés pedig nem tárja fel közvetlenül a válaszok mögött álló okokat.

A különbség mégis egy figyelemre méltó feltételezést vet fel: a betegek külön értékelhetik az egészségügyi szakemberek hozzáértését vagy magatartását, illetve azoknak az intézményeknek a működését, ahol ellátásban részesülnek.

Az orvos iránti bizalom a konzultációk, a megfelelő tájékoztatás, az ellátás folyamatossága és a klinikai eredmények révén alakulhat ki. Egy kórház megítélését ugyanakkor a várakozási idő, a belső szervezés, a diagnosztikai vizsgálatok elérhetősége, a fekvőbeteg-ellátás körülményei vagy a betegek által viselt költségek is befolyásolhatják.

Ezek lehetséges magyarázatok, nem pedig a Wellcome kutatása által igazolt okok.

Más kutatások ugyanakkor alátámasztják annak szükségességét, hogy megkülönböztessük az egészségügyi szakemberekkel kapcsolatos személyes tapasztalatokat az egészségügyi rendszer egészének megítélésétől.

A 2025-ben közzétett OECD PaRIS kutatásban a vizsgálatba bevont krónikus betegségben szenvedő romániai páciensek mindössze 52%-a nyilatkozott úgy, hogy bízik az egészségügyi rendszerben, szemben a részt vevő OECD-országok 62%-os átlagával.

Ugyanakkor a krónikus betegséggel élő romániai válaszadók 92%-a számolt be személyközpontú ellátásról, ami meghaladta az OECD PaRIS 87%-os átlagát.

Ez azt jelzi, hogy a betegek pozitívan értékelhetik az ellátás egyes aspektusait akkor is, ha az egészségügyi rendszer egészébe vetett bizalmuk alacsonyabb.

Az OECD PaRIS az alapellátást igénybe vevő betegek tapasztalatait vizsgálta, különös tekintettel a krónikus betegségekkel élőkre. Eredményei nem általánosíthatók automatikusan a teljes lakosságra, és százalékos értékei sem hasonlíthatók össze közvetlenül a Wellcome adataival.

A családorvosi ellátás szempontjából ez a különbség különösen fontos: a folyamatos orvos–beteg kapcsolat és az egyes egészségügyi szakemberek iránti bizalom jelentős erőforrást képviselhet egy olyan egészségügyi rendszerben, amelynek intézményi működését a lakosság kritikusabban ítéli meg.

Románia a kelet-európai átlag felett, de jóval Nyugat-Európa mögött áll

A Wellcome adatainak európai régiók közötti összehasonlítása jelentős különbségeket mutat a bizalom erősségében. Ebben az összevetésben kizárólag a nagyon erős bizalmat kifejező válaszadók arányát vizsgáljuk, nem pedig az összes pozitív választ.

Románia mind a négy kategóriában meghaladja a kelet-európai regionális értékeket, bár a különbség a tudomány és a tudósok esetében csekély.

Nyugat-Európához képest azonban az orvosok és ápolók iránti nagyon erős bizalom esetében 34 százalékpontos, a kórházak és rendelők esetében pedig 29 százalékpontos az elmaradás.

A különbségeket ugyanakkor önmagában a földrajzi elhelyezkedés nem magyarázza.

A Wellcome besorolása szerint szintén Kelet-Európához tartozó Csehországban a válaszadók 62%-a nagyon bízik az orvosokban és ápolókban, 50%-a a kórházakban, 55%-a a tudósokban, 49%-a pedig a tudományban. Mind a négy érték jelentősen meghaladja a romániai adatokat.

Spanyolországban a válaszadók 77%-a fejez ki nagyon erős bizalmat az orvosok és ápolók iránt, míg 71%-uk a tudósok iránt. Finnországban a megfelelő arányok 77%, illetve 68%.

Az Ipsos szerint a tudósokat megbízhatóbbnak tartják, mint az orvosokat

Más megközelítést kínál az Ipsos Global Trustworthiness Index 2026, amelyet 31 országban, 2026. június 19. és július 3. között végeztek.

A 31 ország átlagában az orvosok bizonyultak a leggyakrabban megbízhatónak tartott szakmai csoportnak (58%), őket a tudósok (57%) és a tanárok (53%) követték.

Romániában azonban az orvosok és a tudósok sorrendje fordított: az Ipsos felmérésének válaszadói közül 54% tartja megbízhatónak a tudósokat, míg az orvosokat 45%.

Ez tehát figyelemre méltó eltérés a Wellcome eredményeihez képest, ahol az orvosok és ápolók iránt kifejezett bizalom magasabb, mint a tudósok iránti.

Ez a különbség azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a két kutatás ellentmond egymásnak. Az Ipsos egy ötfokozatú skálán kéri a válaszadókat a különböző foglalkozási csoportok megbízhatóságának értékelésére, és a két pozitív kategóriát összesíti. A Wellcome ezzel szemben arra kérdez rá, hogy a válaszadók mennyire bíznak az adott csoportokban, négy meghatározott bizalmi szintet és a válaszadás elmaradásának lehetőségét alkalmazva.

Emellett az Ipsos külön értékeli az orvosokat és a tudósokat, míg a Wellcome az orvosokat és ápolókat egyetlen kategóriába sorolja.

A mintavételi különbségek szintén fontosak. Romániában az Ipsos felmérése körülbelül 500, 16–74 év közötti online válaszadót vont be. Az Ipsos felhívja a figyelmet arra, hogy a minta városiasabb, magasabb iskolázottságú és/vagy jobb anyagi helyzetű a teljes lakosságnál, így inkább az internetet használó népesség véleményét tükrözi.

Az Ipsos jelentése Romániát és Lengyelországot a vizsgált foglalkozásokba vetett bizalom összesített rangsorának végére helyezi. Ez a besorolás az összes vizsgált szakmai csoport értékelésén alapul, nem csupán az orvosokén és a tudósokén.

Az idősebb romániai lakosok erősebben bíznak az egészségügyi szakemberekben

A Wellcome adatai a különböző korcsoportok közötti eltéréseket is megmutatják.

Romániában a legalább 65 éves válaszadók 51%-a nagyon bízik az orvosokban és ápolókban, míg a 25–34 évesek körében ez az arány mindössze 25%.

A kórházak és rendelők esetében a megfelelő értékek 40%, illetve 24%.

A különbségek összefügghetnek az egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatokkal, a szolgáltatások igénybevételének eltérő gyakoriságával vagy más társadalmi és demográfiai tényezőkkel. A kutatás azonban nem bizonyítja, hogy a bizalom az életkor előrehaladtával automatikusan növekszik.

A felmérés különböző generációkat hasonlít össze ugyanabban az időpontban, nem pedig ugyanazokat a személyeket követi nyomon életük során.

A tudományba vetett bizalom: Románia számos európai ország mögött áll

A Wellcome adatai szerint a romániai válaszadók 27%-a nagyon bízik a tudományban, további 39%-uk pedig valamennyire.

A tudósok esetében hasonló a megoszlás: 29% nagyon, 37% pedig valamennyire bízik bennük.

Mindkét esetben tehát a válaszadók körülbelül kétharmada legalább bizonyos mértékű bizalmat fejez ki.

A tudományban nagyon erősen bízók aránya azonban Romániában jóval alacsonyabb, mint például Spanyolországban (68%), Finnországban (66%) vagy Németországban (60%).

Kiegészítő képet nyújt az Európai Bizottság által 2025-ben közzétett 557. számú Eurobarométer különfelmérés.

Eszerint Romániában a válaszadók mindössze 49%-a ért egyet azzal az állítással, hogy a tudomány és a technológia könnyebbé, egészségesebbé és kényelmesebbé teszi az életünket, szemben az Európai Unió 67%-os átlagával.

Románia az uniós tagállamok között a legalacsonyabb egyetértési arányt mutatja ennél az állításnál.

Az Eurobarométer azonban a tudomány és a technológia előnyeinek megítélését vizsgálja, nem pedig közvetlenül a tudósok iránti bizalmat. A két dimenziót nem szabad összekeverni.

Valaki tarthatja hozzáértőnek és megbízhatónak a kutatókat, miközben kétségei vannak afelől, hogy a tudományos felfedezések milyen módon eredményeznek kézzelfogható társadalmi előnyöket.

Az orvosokba vetett bizalom nem jelenti minden orvosi ajánlás automatikus elfogadását

Erre jó példa az oltásokhoz való viszonyulás.

A Digi24 által ismertetett, 2026 júliusában készült Poll/Int Románia-barométer szerint az orvosok állnak az első helyen azon foglalkozási csoportok között, amelyek iránt a válaszadók nagy vagy nagyon nagy bizalmat fejeznek ki, 54,1%-os aránnyal.

Ugyanebben a felmérésben a válaszadók 56,7%-a értett egyet azzal, hogy az orvosok által ajánlott védőoltások biztonságosak, míg 64,9% fontosnak tartotta a gyermekek orvosi ajánlások szerinti oltását.

Az eredmények iskolázottság szerinti különbségeket is mutatnak: a középiskolánál magasabb végzettségűek 71,8%-a ért egyet az orvosok által ajánlott oltások biztonságosságára vonatkozó állítással, míg a középiskolainál alacsonyabb végzettségűek körében ez az arány 44,8%.

Ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy mindenki, aki nem fejezte ki egyetértését, elutasítja az oltásokat. Egyesek fenntartásokkal viszonyulhatnak a kérdéshez, mások bizonytalanok lehetnek. Az orvosokba vetett általános bizalom és egy megelőző egészségügyi beavatkozás elfogadása ráadásul különböző attitűdök, amelyeket eltérő kérdésekkel mérnek.

A Poll/Int-barométer vegyes, telefonos és online módszertant alkalmazott, a bizalommal és az oltásokkal kapcsolatos kérdéseket pedig az online mintának tették fel. Ezt a módszertani sajátosságot figyelembe kell venni az arányok értelmezésekor.

Az orvosi gyakorlat szempontjából fontos megállapítás, hogy az orvosi hivatás pozitív társadalmi megítélése nem garantálja minden klinikai ajánlás feltétel nélküli elfogadását.

Világszerte csökkent a tudományba vetett bizalom a világjárvány óta

A Wellcome Global Monitor lehetővé teszi az időbeli összehasonlítást is, a 2018-as, 2020-as és 2025-ös kutatások eredményei alapján.

Abban a 108 országban, amely mindhárom kutatási hullámban szerepelt, a tudományban nagyon vagy valamennyire bízók aránya 2018-ban 77% volt, 2020-ban 80%-ra emelkedett, majd 2025-re 72%-ra csökkent.

Világszinten a tudósokban nagyon erősen bízók aránya a 2018-as 34%-ról 2020-ra 43%-ra nőtt, majd 2025-re 32%-ra esett vissza.

Ezek a változások azt mutatják, hogy a tudományba vetett bizalom nem állandó, hanem idővel jelentősen módosulhat.

A globális tendenciák azonban nem vetíthetők ki automatikusan Romániára. Az országos szintű változások megbízható értékeléséhez azonos kérdésekre, azonos válaszkategóriákra és összehasonlítható módszertannal kialakított mintákra van szükség.

A Wellcome jelentése nemzetközi szinten összefüggést mutat ki a tudományba és az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom között is. Azok körében, akik nagyon bíznak a kórházakban és rendelőkben, 43% a tudományban is nagyon bízik, szemben az összes válaszadó körében mért körülbelül 26%-kal.

Emellett az anyagi nehézségekről beszámoló személyek ritkábban fejeznek ki nagyon erős bizalmat a tudomány iránt, mint azok, akik saját megítélésük szerint kényelmes anyagi körülmények között élnek.

Ezek az összefüggések nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, de arra utalnak, hogy a tudományba vetett bizalom nem érthető meg teljes mértékben az intézményekkel kapcsolatos tapasztalatok és az életkörülmények figyelembevétele nélkül.

Mit jelentenek ezek az eredmények Románia egészségügyi rendszere számára?

A kutatások együttesen nem olyan társadalmat írnak le, amely elutasítja az orvostudományt vagy a tudományt. Inkább azt mutatják, hogy a bizalom mértéke jelentősen függ attól, mit értékelnek a válaszadók, és hogyan fogalmazzák meg a kérdést.

Az orvosokat, a kórházakat, az egészségügyi rendszert, a kutatókat és a tudományt nem azonos módon ítélik meg. Ugyanígy a mérsékelt bizalom sem egyenértékű a nagyon erős bizalommal.

Az egészségügyi szakemberek számára az egyik lehetséges következtetés az, hogy az orvosokat személyesen övező bizalom fontos alapot jelenthet az egészségügyi kommunikáció és az ellátás folyamatosságának biztosításában. Önmagában azonban nem ellensúlyozhatja az ellátáshoz való hozzáférés, a szervezés vagy az intézményi minőség terén tapasztalt, illetve érzékelt problémákat.

Az egészségügyi hatóságok és a kórházvezetők számára a szakemberekbe és az intézményekbe vetett bizalom közötti eltérés olyan kérdést vet fel, amelyet érdemes közvetlenül is megvizsgálni: milyen konkrét tapasztalatok vezetik a betegeket ahhoz, hogy másként értékeljék az orvost, mint azt az egészségügyi rendszert, amelyben dolgozik?

Végül a tudományos kommunikáció szempontjából az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a kutatók szakmai tekintélyéből nem következik automatikusan a tudományos eredmények vagy a népegészségügyi ajánlások elfogadása.

Módszertani megjegyzés: A Medic24 elemzése a Wellcome Global Monitor 2026 keretében, 2025-ben gyűjtött adatokra, valamint az Ipsos 2026, az OECD PaRIS 2025, az 557. számú Eurobarométer különfelmérés és a Poll/Int 2026 eredményeire támaszkodik. A kutatások eltérnek a minták összetétele, a kérdések megfogalmazása és a válaszskálák tekintetében. A százalékos értékek az összefüggések bemutatását szolgálják, és nem tekinthetők közvetlenül felcserélhető méréseknek. A csoportok közötti számszerű különbségek nem jelentenek automatikusan statisztikailag szignifikáns eltéréseket, a megfigyelt összefüggések pedig nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.