A bőr rosszindulatú daganatainak előfordulása nőtt Hargita megyében – figyelmeztetnek a bőrgyógyászok

A szakember az Agerpres hírügynökségnek elmondta: egyre több pácienst diagnosztizálnak bőrrákkal, melynek legfőbb kockázati tényezője továbbra is az ultraibolya (UV) sugárzásnak való védelem nélküli kitettség.

„A legveszélyesebbek az UVA sugarak, amelyek egész nap egyenletes intenzitással érik a bőrt, napkeltétől napnyugtáig, és rákkeltő hatásúak” – hangsúlyozta dr. Hamar.

Öt évvel ezelőtt még csupán minden századik páciensnél találtak rosszindulatú bőrelváltozást, de az elmúlt két évben ez az arány már 5–7 főre emelkedett minden száz megvizsgált betegből.

Három fő típusa van a bőrráknak – magyarázta az orvos:

• Bazálsejtes karcinóma (a legkevésbé veszélyes, általában műtéttel kezelhető),
• Laphámsejtes karcinóma (áttétet adhat, onkológiai kivizsgálás szükséges),
• Melanóma, amely az egyik legagresszívabb és leghalálosabb daganattípus az emberi szervezetben.

A napfény okozta leégés mellett a genetikai hajlam is szerepet játszik a bőrrák kialakulásában.

„A dermatoszkópos vizsgálat mellett nagyon fontos a beszélgetés is: megkérdezzük a betegeket, volt-e a családban bőrbetegség vagy bőrrák, illetve szenvedtek-e napégéseket gyermekkorukban, voltak-e már műtéti beavatkozásaik bőrdaganat miatt” – mondta dr. Hamar.

Hangsúlyozta, hogy a bőrrák gyakran tünetmentes, és sok esetben már előrehaladott állapotban derül rá fény.

Éppen ezért minden életkorban fontos a rendszeres bőrgyógyászati szűrés – még panaszmentesség esetén is. A legfiatalabb páciense, akinél bőrrákot diagnosztizáltak, mindössze 21 éves – a daganatot véletlenül fedezték fel egy más okból történt vizsgálat során.

„Nagyon fontos, hogy mindenki évente elmenjen bőrgyógyászhoz – még akkor is, ha nincs panasza. A gyerekeket is meg kell tanítani, hogy ez egy megelőző vizsgálat, nem fáj, gyors, és semmiféle kellemetlenséggel nem jár. Ha úgy tekintünk rá, mint a fogászati vagy nőgyógyászati szűrésekre, akkor javulhatna az észlelés, és csökkenhetne az áttétek aránya” – fogalmazott az orvos.

Kiemelte: a gyermekkori napégések különösen növelik a felnőttkori bőrrák kockázatát – minden egyes leégés akár 3–4-szeresére is emelheti a későbbi daganat esélyét.

„A bőr nem felejt” – idézett egy ismert mondást, hozzátéve, hogy már fiatalkorban el kell kezdeni a napvédelemre nevelést.

A fényvédő krémek használatát nemcsak nyáron vagy strandoláskor javasolta, hanem egész évben, mivel az UVA-sugárzás folyamatos. A krémet az összes napfénynek kitett testrészre kell alkalmazni: arc, nyak, fül, kézfejek.

„A faktorszám nem a védelem erejét, hanem annak időtartamát jelzi: az SPF 30-as krém kb. 2 óráig véd, míg az SPF 50-es 3–4 óráig.”

Dr. Hamar elmondta, hogy az utóbbi időben nőtt az érdeklődés a megelőző bőrgyógyászati vizsgálatok iránt, de még mindig szükség van tudatosító kampányokra, különösen iskolákban, a fiatalabb generáció számára.

Zárásként hangsúlyozta:
„A bőr a legnagyobb szervünk, nem lehet megrendelni az Amazonról. Kapcsolatot teremt a külvilággal, és nehezen pótolható. Minél előbb fordul valaki orvoshoz, annál jobb esélyei vannak. A kezelés ugyanis attól függ, milyen típusú daganatról van szó, vannak-e áttétek vagy sem. A korai felismerés életet menthet.”