Akár 5 millió romániai felnőttet is érinthet a MASLD. A szakértők országos betegutat javasolnak a korai felismeréshez

Romániában megközelítőleg 4,5–5,1 millió felnőttet érinthet a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatotikus májbetegség (MASLD), közülük pedig 225 000–410 000 embernél állhat fenn a betegség progresszív formája, a jelentős fibrózissal társuló MASH. Egy új multidiszciplináris konszenzusdokumentum tíz irányelvet fogalmaz meg a megelőzésre, a kockázati betegek azonosítására és egy országos ellátási útvonal kialakítására.

A „Metabolic Dysfunction-associated Steatotic Liver Disease in Romania: A Multidisciplinary Position Paper on Prevalence, Clinical Spectrum, Prevention, Screening and Management” című tanulmány 2026 augusztusában jelent meg a Journal of Gastrointestinal and Liver Diseases folyóiratban. A dokumentum a 2026 márciusában, Bukarestben megtartott harmadik Romanian Forum of Metabolic Hepatology során kidolgozott ajánlásokat foglalja össze.

A kezdeményezést a Román Gasztroenterológiai és Hepatológiai Társaság (SRGH), valamint a Romanian Association for Liver Diseases (RoALD) koordinálta. A munkában gasztroenterológusok és hepatológusok, háziorvosok, diabetológusok, endokrinológusok, kardiológusok, nefrológusok, pulmonológusok, fül-orr-gégészek, transzfúziós medicina és népegészségügyi szakemberek, valamint betegképviselők vettek részt.

A MASLD a romániai felnőttek 30–33%-át érintheti

A szerzők becslése szerint Romániában a MASLD prevalenciája a felnőtt lakosság körében körülbelül 30–33%, ami hasonló az európai becslésekhez. A romániai felnőtt népességre vetítve ez megközelítőleg 4,5–5,1 millió embert jelenthet.

Fontos ugyanakkor, hogy a MASLD-ben érintettek többségénél nem alakul ki súlyos májbetegség. A dokumentum különbséget tesz az egyszerű steatosis – amelynek progressziós kockázata alacsony – és a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatohepatitis, vagyis a MASH fibrózissal társuló progresszív formája között.

A szerzők becslése szerint Romániában körülbelül 225 000–410 000 felnőttnél állhat fenn jelentős, F2–F4 stádiumú fibrózissal társuló MASH. Ebben a betegcsoportban nagyobb a cirrózis, a hepatocelluláris karcinóma, a májtranszplantáció szükségességének és a májeredetű halálozásnak a kockázata.

A fibrózis stádiuma a prognózis egyik legfontosabb előrejelző tényezője. Ezért a szerzők szerint az egészségügyi erőforrásokat elsősorban a progresszió kockázatának kitett betegek azonosítására kell összpontosítani, nem pedig minden májsteatosissal élő személy kiterjedt kivizsgálására.

Nem javasolt a teljes lakosság szűrése

A dokumentum egyik legfontosabb ajánlása szerint a MASLD szűrése a teljes lakosság körében sem megvalósítható, sem nem ajánlott, tekintettel az alacsony kockázatú formák nagyon magas előfordulására.

A szerzők ehelyett célzott esetfelismerési stratégiát javasolnak, amely a közepes vagy súlyos, F2–F4 stádiumú fibrózis felismerésére irányul azokban a csoportokban, amelyekben nagyobb a progresszió valószínűsége.

A kivizsgálásra különösen azoknál a betegeknél érdemes gondolni, akiknél fennáll:

• 2-es típusú cukorbetegség;
• elhízás;
• metabolikus szindróma;
• tartósan emelkedett transzaminázszint;
• képalkotó vizsgálattal kimutatott steatosis;
• egyéb egészségügyi szövődményekkel társuló elhízás;
• metabolikus szindróma vagy kriptogén cirrózis családi előzménye.

A FIB-4 lehet az első vizsgálat a kockázati betegek azonosításában

Ezekben a csoportokban a romániai konszenzus egy kétlépcsős algoritmust javasol. Első lépésként a FIB-4 index alkalmazását ajánlják, amely egy nem invazív mutató, és a beteg életkora, AST- és ALT-értékei, valamint thrombocytaszáma alapján számítható ki.

A FIB-4 előnye, hogy széles körben hozzáférhető vizsgálatokra épül, ezért a háziorvosi ellátásban, a diabetológiában és más olyan szakterületeken is alkalmazható, ahol gyakran látnak el metabolikus kockázattal élő betegeket.

A javasolt algoritmus szerint az 1,3 alatti FIB-4-érték általában alacsony kockázatot jelez, míg 65 év felett a 2,0-s küszöbérték alkalmazható. Az alacsony kockázatúnak minősített betegeket klinikai profiljuktól függően 1–3 évente lehet újraértékelni.

A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a FIB-4 triázseszköz, nem pedig végleges diagnosztikai vizsgálat. Alacsony értékek mellett is előfordulhat jelentős fibrózis, különösen cukorbetegség vagy elhízás jelenlétében.

Második lépcső: elasztográfia és más nem invazív vizsgálatok

Azokat a betegeket, akiknél az első vizsgálat közepes vagy magas kockázatot jelez, a második szinten gasztroenterológiai vagy hepatológiai központokban kell tovább vizsgálni.

A dokumentum a fibrózis további értékelésére alkalmas módszerek között említi a vibrációvezérelt tranziens elasztográfiát – VCTE/FibroScan –, a shear-wave elasztográfiát, az ARFI-t, a mágneses rezonanciás elasztográfiát és az ELF tesztet.

A javasolt algoritmus szerint a 8 kPa alatti májmerevség az előrehaladott fibrózis alacsony kockázatára utal. A 8–12 kPa közötti értékek klinikai értelmezést és adott esetben további vizsgálatokat igényelnek, míg a legalább 12 kPa-os érték szakorvosi kezelést indokol.

A szerzők szerint az elasztográfiás vizsgálatok regionális központokban koncentrálhatók, míg a FIB-4 széles körben alkalmazható első vizsgálatként az alapellátásban és a metabolikus kockázattal rendelkező betegeket gondozó szakrendeléseken.

A MASLD nem csupán májbetegség

A konszenzus másik központi üzenete, hogy a MASLD-t egy kardio-reno-hepato-metabolikus spektrum részének kell tekinteni, nem pedig kizárólag a májat érintő betegségnek.

A MASLD gyakran társul 2-es típusú cukorbetegséggel, elhízással, diszlipidémiával, magas vérnyomással, krónikus vesebetegséggel, obstruktív alvási apnoéval és szív-érrendszeri betegségekkel.

A MASLD-ben szenvedő betegek többségénél a halálozás vezető oka a szív-érrendszeri betegség. A májeredetű halálozás kockázata ugyanakkor jelentősen nő, amikor a fibrózis cirrózis felé halad.

Ezért a dokumentum együttműködést javasol a háziorvosok, gasztroenterológusok és hepatológusok, diabetológusok, endokrinológusok, kardiológusok, nefrológusok, pulmonológusok és az elhízás kezelésével foglalkozó szakemberek között, az összefüggő betegségek kétirányú szűrésével.

Az alkohol és a metabolikus kockázat együttesen is hathat

A konszenzus átveszi a steatotikus májbetegségek új nemzetközi terminológiáját is, amely magában foglalja a MetALD kategóriát. Ez azt az állapotot jelöli, amikor a metabolikus diszfunkció és az alkoholfogyasztás egyaránt hozzájárul a májkárosodáshoz.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy az alkohol és a kardiometabolikus kockázati tényezők hatása kölcsönösen erősítheti egymást, ezért a steatotikus májbetegségben szenvedőknél javasolják a jelenlegi és korábbi alkoholfogyasztás rendszeres felmérését.

A dokumentum szerint Romániában az éves alkoholfogyasztás megközelítőleg 12,3–12,6 liter tiszta alkohol fejenként, ami meghaladja az OECD 8,5 literes átlagát. Az alkoholfogyasztás csökkentését ezért a májbetegségek elleni országos stratégia fontos elemének tekintik.

Tíz ajánlás Románia számára

A position paper tíz konszenzusos irányt foglal össze a MASLD megelőzésének és ellátásának romániai megszervezésére:

1. a krónikus májbetegségek jelentős egészségügyi és társadalmi-gazdasági terhének elismerése, valamint koordinált megelőzési és korai diagnosztikai stratégia kidolgozása;
2. az új nemzetközi SLD, MASLD, MASH és MetALD terminológia bevezetése a klinikai gyakorlatba, az oktatásba, a kódolásba és a finanszírozási rendszerekbe;
3. országos MASLD-regiszter és strukturált, finanszírozott betegutak kialakítása a kockázati betegek felismerésére;
4. az alacsony kockázatú egyszerű steatosis és a fibrózissal társuló MASH elkülönítése, mivel az utóbbi felelős a legtöbb májeredetű szövődményért;
5. a metabolikus tényezők és az alkoholfogyasztás közötti kölcsönhatás rendszeres értékelése;
6. a MASLD beillesztése a nem fertőző betegségekre vonatkozó stratégiákba és egy kardio-reno-hepato-metabolikus ellátási modellbe;
7. kétlépcsős stratégia alkalmazása a fibrózis felismerésére, elsőként FIB-4, majd kiválasztott betegeknél elasztográfia vagy más nem invazív vizsgálat segítségével;
8. multidiszciplináris modell és szakterületek közötti konszenzus kialakítása a releváns terápiák felírására és monitorozására;
9. országos klinikai betegút kialakítása, amely meghatározza az alapellátás, a másodlagos és a harmadlagos ellátás feladatait;
10. országos MASLD cselekvési terv kidolgozása konkrét célokkal, felelősségi körökkel, határidőkkel és mérhető mutatókkal.

A szerzők országos MASLD cselekvési tervet javasolnak

Az utolsó ajánlás egészségpolitikai szempontból egyben a legátfogóbb is. Az SRGH és a RoALD országos MASLD cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza, összhangban azzal, hogy a steatotikus májbetegségek bekerültek a nem fertőző betegségek globális napirendjébe.

A javasolt terv része lenne a FIB-4 rutinszerű kiszámítása a háziorvosi ellátásban és a metabolikus szakterületeken, az elektronikus egészségügyi dokumentációba való integrálása, az elasztográfiához való hozzáférés bővítése, valamint a vizsgálat finanszírozása a meghatározott kockázati csoportokban.

További cél az országos MASLD-regiszter létrehozása, a betegség integrálása a szív-érrendszeri és daganatos betegségekre vonatkozó nemzeti tervekbe, a káros alkoholfogyasztással kapcsolatos intézkedések kidolgozása, valamint a betegek életminőségének monitorozása.

Az első, bizonyos MASH-formák kezelésére jóváhagyott terápia az EU-ban

A dokumentum kitér a terápiás lehetőségek közelmúltbeli változására is. A resmetirom (Rezdiffra) 2025 augusztusában feltételes forgalomba hozatali engedélyt kapott az Európai Unióban nem cirrhotikus MASH-ban szenvedő, közepes vagy előrehaladott, F2–F3 stádiumú fibrózissal élő felnőttek kezelésére, diétával és testmozgással együtt alkalmazva.

A szerzők szerint az, hogy ebben a betegcsoportban már rendelkezésre áll jóváhagyott, májra célzott terápia, még fontosabbá teszi olyan betegút kialakítását, amely lehetővé teszi az alkalmas betegek felismerését még a cirrózis kialakulása előtt.

Románia az európai országok között magas májeredetű halálozással rendelkezik

A korai felismerési stratégia szükségességét tovább erősíti a májbetegségek romániai terhe. A dokumentum 2021-re vonatkozóan a cirrózis és más krónikus májbetegségek miatt bekövetkező, életkor szerint standardizált halálozási arányt 55,6 halálesetben adja meg 100 000 lakosra, ami Európában az egyik legmagasabb érték.

A szerzők becslése szerint évente 4 000–8 000 haláleset hozható összefüggésbe krónikus májbetegségekkel. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy országos MASLD-regiszter és az etiológia szerinti rendszeres adatgyűjtés hiányában nem lehet pontosan meghatározni a MASLD és a MASH hozzájárulását a cirrózishoz, a májrákhoz, a transzplantációs szükséglethez és a májeredetű halálozáshoz Romániában.

A késői diagnózistól a kockázat korai felismeréséig

A konszenzus gyakorlati üzenete az, hogy a kockázati betegek felismeréséhez szükséges eszközök már rendelkezésre állnak. Románia számára a kihívás ezek koherens, hozzáférhető és finanszírozott betegútba szervezése.

Az olyan modell helyett, amelyben a májbetegségre csak az előrehaladott fibrózis vagy a szövődmények kialakulását követően derül fény, a szerzők azt javasolják, hogy a cukorbetegséggel, elhízással és más metabolikus kockázati tényezőkkel élő betegek kockázati besorolása már korán megtörténjen, kezdve a háziorvosi ellátással és azokkal a szakterületekkel, amelyeket ezek a betegek egyébként is rendszeresen felkeresnek.

A szerzők következtetése szerint a jelenlegi korlátokat már nem elsősorban a diagnosztikai vagy terápiás eszközök hiánya jelenti. A fibrózis értékelésére alkalmas nem invazív vizsgálatok rendelkezésre állnak, nemzetközileg validált algoritmusok léteznek, az új célzott terápiák pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy a beavatkozás még az előrehaladott stádiumok kialakulása előtt megtörténjen. Ahhoz azonban, hogy ezekből az eszközökből működő rendszer jöjjön létre, együttműködésre van szükség a szakmai társaságok, az Egészségügyi Minisztérium, a CNAS, az alapellátás, az érintett szakterületek és a betegszervezetek között.