A WHO új központot hozott létre a zsírmájbetegség európai terhének csökkentésére

Az új intézmény támogatni fogja a WHO Európai Régiójának országait abban, hogy a tudományos eredményeket megelőzési, felügyeleti és betegellátási szakpolitikákká alakítsák.

A WHO zsírmájbetegséggel foglalkozó együttműködő központja az Egyesült Királyság első olyan WHO-központja, amely kifejezetten a májbetegségekre összpontosít, és egyben az első ilyen struktúra, amelyet a WHO egy orvosi szakmai szervezettel együttműködésben jelölt ki.

A kezdeményezés olyan időszakban indult el, amikor a májbetegségek azon kevés jelentős nem fertőző betegségcsoport közé tartoznak, amelyek terhe továbbra is növekszik a WHO Európai Régiójában.

A szervezet szerint a májbetegségek naponta mintegy 780 halálesettel hozhatók összefüggésbe, és évente hozzávetőleg 55 milliárd eurós költséget jelentenek az egészségügyi rendszerek számára.

A zsírmájbetegség hosszú ideig tünetmentes maradhat

A zsírmájbetegség, amelyet korábban zsírmájként emlegettek, a zsír túlzott felhalmozódásával jár a májsejtekben. Az állapot hosszú ideig egyértelmű tünetek nélkül maradhat, és előfordulhat, hogy csak előrehaladott stádiumban fedezik fel.

Idővel a zsírfelhalmozódás károsíthatja a máj működését, és hozzájárulhat a fibrózis, a májzsugor, illetve a májrák kialakulásához.

A fő kockázati tényezők közé tartozik az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a túlsúly, az elhízás és az anyagcsere-rendellenességek.

A WHO becslése szerint a májbetegségek okozta halálesetek csaknem fele megelőzhető lenne e kockázati tényezőknek való kitettség csökkentésével.

A májzsugor és a májrák együttesen a WHO Európai Régiójában bekövetkező halálesetek mintegy 3 százalékáért felelős.

A WHO a betegség nemzeti stratégiákba történő beépítését kéri

2026 májusában a 79. Egészségügyi Világközgyűlés elfogadta az első olyan WHO-határozatot, amely hivatalosan nem fertőző betegségként ismeri el a zsírmájbetegséget, és felszólítja az államokat, hogy építsék be azt nemzeti egészségügyi stratégiáikba.

A határozat a megelőzés, a felügyeleti rendszerek, a diagnosztika és a betegek számára biztosított ellátás megerősítését javasolja.

A dokumentumot a májbetegségekkel foglalkozó második EASL–Lancet Bizottság 2026 áprilisában közzétett jelentésében szereplő klinikai adatok is alátámasztották.

A WHO arra figyelmeztet, hogy a megelőzés nem korlátozódhat kizárólag az egyéneknek szóló ajánlásokra, mivel a lakosság döntéseit befolyásolja az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a cukros italok és az alkohol elérhetősége, valamint az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi marketing.

Marketingkorlátozások és adópolitikai intézkedések

A javasolt népegészségügyi intézkedések között szerepel a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek, valamint az alkoholos italok reklámozásának korlátozása, különösen akkor, ha a kereskedelmi üzenetek fiatalokat céloznak.

Ajánlott továbbá a feldolgozott termékek kötelező reformulációja a cukor-, só- és telítettzsír-tartalom csökkentése érdekében, valamint adópolitikai intézkedések alkalmazása az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az alkohol fogyasztásának visszaszorítására.

További beavatkozások az alkohol hozzáférhetőségének csökkentését és a májegészség beépítését célozzák a nem fertőző betegségekre vonatkozó általános szakpolitikákba.

Négyéves munkaprogram indul

Az új együttműködő központ kezdeti munkaprogramja négy évre szól, és az Európai Májkutatási Társaság klinikai és tudományos hálózatára támaszkodik.

A központ feladatai közé tartozik majd a zsírmájbetegség terhének felmérése a teljes Európai Régióban, bizonyítékokon alapuló szakpolitikai jelentések elkészítése és megelőzési eszközök kidolgozása.

Emellett képzési anyagokat, technikai ajánlásokat és a nemzeti programok megvalósítását segítő útmutatókat is készítenek.

A WHO célja, hogy a májegészséget ne különálló klinikai problémaként kezeljék, hanem más, közös kockázati tényezőkkel rendelkező nem fertőző betegségekkel együtt.

Az érintett szervezetek képviselői szerint a kiváltó okokra és a megelőzési lehetőségekre vonatkozó tudományos bizonyítékok már rendelkezésre állnak, a következő lépés ezek szakpolitikákká és nemzeti szintű beavatkozásokká alakítása.