WONCA Europe bizonyítékokat kér a tömeges kardiovaszkuláris szűréshez

A WONCA Europe és az EUROPREV ellenzik a tünetmentes lakosságot célzó, szervezett, nagy léptékű kardiovaszkuláris szűrőprogramok bevezetését, amennyiben nem állnak rendelkezésre megbízható bizonyítékok a betegek számára jelentkező előnyökről. A két szervezet támogatja a kockázati tényezők felismerését és kezelését a háziorvosi ellátásban, és azt kéri, hogy az európai megelőzési szakpolitikák fordítsanak nagyobb figyelmet a társadalmi és környezeti feltételekre.

A WONCA Europe és megelőzési hálózata, az EUROPREV az október 8-án ismertetett közös állásfoglalásban reagál az Európai Unió kardiovaszkuláris állapotfelmérésekre vonatkozó kezdeményezésére. A szervezetek hangsúlyozzák, hogy a megelőzés sikerét a megbetegedések és a halálozás csökkenése, valamint az életminőség javulása alapján kell értékelni, nem csupán a felismert betegségek számával.

Mit javasol az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság 2026. szeptember 28-án elfogadta a kardiovaszkuláris állapotfelmérésekről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát, a 2025 decemberében bemutatott „Safe Hearts” terv keretében.

A javaslat célja, hogy támogassa a tagállamokat a bizonyítékokon alapuló, célzott és a nemzeti sajátosságokhoz igazított vizsgálatok megszervezésében, a kardiovaszkuláris kockázatok és betegségek korai felismerése érdekében. A szöveg rögzíti, hogy nem ír elő kötelező vállalásokat a tagállamok számára. A WONCA Europe ebben az összefüggésben a vizsgálatok tünetmentes lakosságot célzó, nagy léptékű programokra való kiterjesztésének indokoltságát vitatja.

Rendelői kockázatértékelés és népességszintű szűrés

A WONCA Europe és az EUROPREV támogatja a fő módosítható kockázati tényezők felismerését és kezelését, beleértve a magas vérnyomást, a diszlipidémiát, a cukorbetegséget és az elhízást. A kockázatértékelést akkor támogatják, ha az klinikailag indokolt, és bizonyítékok igazolják, hogy az előnyök meghaladják a lehetséges ártalmakat.

A dokumentum az alapellátásban végzett megelőzést folyamatos, személyközpontú tevékenységként írja le, amely magában foglalja a kockázati tényezők felismerését a szokásos orvosi konzultációk során. A vizsgálatok és beavatkozások intenzitását az életkorhoz, az egyéni kockázathoz és a klinikai körülményekhez igazítják.

A szervezetek fenntartásai a tünetmentes személyek szervezett, nagy léptékű vizsgálati programjaira vonatkoznak, amelyek esetében megítélésük szerint a fontos klinikai kimenetelekre gyakorolt kedvező hatások nem kellően bizonyítottak.

„A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján határozottan ellenezzük a tünetmentes lakosságot célzó, szervezett, nagy léptékű kardiovaszkuláris állapotfelmérő programok bevezetését” – olvasható a szervezetek közös dokumentumában, magyar fordításban.

Mit mutatnak a dokumentumban idézett kutatások?

Az állásfoglalás hivatkozik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának 2024-ben megjelent jelentésére. A kardiovaszkuláris kockázati tényezők általános lakosságban végzett szűrése esetében a jelentés nem mutatott ki csökkenést a szív- és érrendszeri megbetegedésekben és halálozásban. A szerzők ugyanakkor jelzik, hogy a vizsgálatokat túlnyomórészt nyugat-európai országokban végezték, ami korlátozhatja a következtetések alkalmazhatóságát más egészségügyi rendszerekben és epidemiológiai környezetben.

A dokumentumban idézett másik munka, a BMJ Open folyóiratban 2026 májusában megjelent, szisztematikus áttekintéseket összegző elemzés, árnyalt eredményeket közöl. Az állapotfelmérések általában kedvezően hatottak a kockázati tényezők felismerésére és javulására, beleértve a vérnyomást, a testtömegindexet és a koleszterinszintet. A halálozásra, a stroke-ra és a koszorúér-betegségre gyakorolt hatások azonban eltérőek voltak, és többnyire nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak.

Gazdasági szempontból az áttekintés az állapotfelméréseket általában költséghatékonynak írja le, és arra utal, hogy a magas kockázatú csoportok célzott bevonása javíthatná az eredményességüket és költséghatékonyságukat. A szerzők azt is hangsúlyozzák, hogy a kockázatok azonosítását követően fontos a beavatkozásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A WONCA Europe és az EUROPREV szerint a köztes mutatók javulása önmagában nem indokolja egy népességszintű program bevezetését. Az ilyen programnak a betegek szempontjából fontos előnyöket kellene igazolnia, a lehetséges ártalmak és a szükséges erőforrások együttes mérlegelésével.

A megelőzés társadalmi feltételei és a háziorvosi ellátás megerősítése

A szervezetek négy irányt fogalmaznak meg az európai szakpolitikák számára:

• az élet- és környezeti feltételek javítása, beleértve a szennyezés csökkentését, valamint a testmozgás és az egészséges táplálkozás elősegítését;
• a nagyobb kardiovaszkuláris betegségteherrel küzdő országok arányosan fokozott támogatása;
• a célzott kockázatértékelés és a hosszú távú megelőzés előtérbe helyezése az alapellátásban, a háziorvosi ellátás és a népegészségügy szorosabb együttműködésével;
• az előnyök, ártalmak, költségek és személyzeti szükségletek, valamint a más szolgáltatásoktól elvonandó erőforrások mérlegelése a nagy léptékű szűrőprogramok bevezetése előtt.

A dokumentum az egészségügyi tevékenységek bővítésének környezeti hatásaira is felhívja a figyelmet, különösen a kibocsátásokra és a hulladékképződésre, továbbá a szükségtelen medikalizáció kockázatára.

A romániai háziorvosok számára a vita a megelőzés megszervezéséről szól: a vizsgálatra kerülő személyek kiválasztásáról, az ellátás folyamatosságáról és a felismert kockázatok kezelésének lehetőségeiről.