A Romániai Gyógyszerészi Kamara a gyógyszerészek számának és a szakma iránti érdeklődés csökkenésére figyelmeztet

A Romániai Gyógyszerészi Kamara (CFR) és négy, a gyógyszertárakat képviselő szakmai szervezet arra figyelmeztet, hogy csökken a fiatalok érdeklődése a gyógyszerészi pálya iránt, miközben az aktív szakemberek száma is visszaesik. A szervezetek által idézett adatok szerint 2022 és 2025 között Romániában 1 478-cal csökkent a gyógyszerészek száma, miközben a gyógyszertárak, drogériák és helyi gyógyszerkiadó egységek száma 208-cal nőtt.

A figyelmeztetést a Romániai Gyógyszerészi Kamara, a Romániai Gyógyszertárak és Gyógyszerészek Egyesülete (AFFR), a Romániai Gyógyszerforgalmazók és Gyógyszer-kiskereskedők Egyesülete (ADRFR), az Ethica Független Gyógyszertárak Egyesülete (AFIE), valamint a Hagyományos Gyógyszertárak és Gyógyszerészek Egyesülete (AFTaP) fogalmazta meg.

A szervezetek szerint a humánerőforrás csökkenése nem kizárólag a közforgalmú gyógyszertárakat érinti, hanem következményekkel járhat a kórházakra, a gyógyszeriparra, a kutatásra, az ellenőrző laboratóriumokra, az egyetemekre és a közegészségügyi intézményekre nézve is.

1 478-cal kevesebb gyógyszerész 2022 és 2025 között

A közleményben idézett, az Országos Statisztikai Intézettől származó adatok szerint 2022 és 2025 között 1 478-cal csökkent a gyógyszerészek száma. Ugyanebben az időszakban a gyógyszertárak, drogériák és helyi gyógyszerkiadó egységek száma 208-cal emelkedett.

Az ágazat képviselői szerint ez a tendencia egyre súlyosabb szakemberhiányra utal, és hangsúlyozzák, hogy a gyógyszertár működésének alapfeltétele a gyógyszerész jelenléte.

A CFR arra is rámutat, hogy a gyógyszerész szerepe messze túlmutat a közforgalmú gyógyszertári munkán. Gyógyszerészek dolgoznak kórházakban, a gyógyszergyártásban és minőség-ellenőrzésben, a farmakovigilancia területén, kutatás-fejlesztésben, a felsőoktatásban, analitikai laboratóriumokban, a közegészségügyi igazgatóságokon, valamint a Romániai Gyógyszer- és Orvostechnikai Eszközök Nemzeti Ügynökségénél is.

A 2026-os felvételi adatok alacsony érdeklődést mutatnak a gyógyszerészkarok iránt

A szakmai szervezetek a 2026-os egyetemi felvételi eredményeket is a szakma csökkenő vonzerejének egyik jeleként értékelik.

A bukaresti „Carol Davila” Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 107 jelentkező pályázott a Gyógyszerészeti Kar 114 meghirdetett helyére, közülük 83-at vettek fel. Összehasonlításképpen az Általános Orvostudományi Kar 985 helyére 2 727-en jelentkeztek.

A iași-i „Grigore T. Popa” Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a 124 gyógyszerészeti helyre mindössze 23 jelentkező volt, közülük 14-en nyertek felvételt. A kolozsvári „Iuliu Hațieganu” Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 29 jelentkező volt 30 államilag finanszírozott helyre, közülük 28-at vettek fel.

A temesvári „Victor Babeș” Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 68 jelentkező versenyzett 43 helyért, közülük 30-an nyertek felvételt. A marosvásárhelyi „G.E. Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen a közlemény szerint öt államilag finanszírozott és 28 tandíjas hely maradt betöltetlen az őszi felvételi időszakra.

Eltérő helyzet alakult ki a Craiovai Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol 117 jelentkező versenyzett 30 államilag finanszírozott és 55 tandíjas helyért, és a helyek csaknem teljes egészében beteltek.

Miért csökkent a szakma vonzereje a szervezetek szerint?

A CFR és az aláíró egyesületek több tényezőt is megneveznek a folyamat hátterében. Ezek között szerepel a gyógyszerészek nem megfelelő integrációja a közegészségügyi és prevenciós politikákba, a szakmai felelősséghez képest elégtelennek tartott bérezés, valamint a közforgalmú gyógyszertárakra nehezedő gazdasági és adminisztratív nyomás.

A szervezetek szerint bár az elmúlt években a gyógyszerészek feladatköre olyan tevékenységekkel is bővült, mint az oltások beadása és az egészségnevelés, számos korszerű gyógyszerészi szolgáltatás továbbra sem rendelkezik működőképes finanszírozási és intézményi elismerési rendszerrel.

Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Romániában a közforgalmú gyógyszerész szerepét továbbra is elsősorban a gyógyszerek kiadásával azonosítják, miközben más európai egészségügyi rendszerekben a gyógyszerészek a prevencióban, a szűrésekben, a kezelések monitorozásában és a krónikus betegségek menedzsmentjében is részt vesznek.

A szervezetek szerint a vidéki térségek érezhetik meg először a hiányt

A közlemény szerint a munkaerő-toborzási nehézségek már most is jobban érzékelhetők a távoli vidéki közösségekben, ahol a gyógyszertár sok esetben az egyik legkönnyebben elérhető egészségügyi szolgáltatási és szakmai tanácsadási pont.

Hosszabb távon a végzősök számának csökkenése, valamint a jelenlegi gyógyszerészek egy részének közelgő nyugdíjba vonulása tovább súlyosbíthatja a szakemberhiányt, amelynek hatásai idővel a városi térségekre is kiterjedhetnek – figyelmeztetnek a szervezetek.

Becslésük szerint a szakemberhiány a kórházi gyógyszerészek toborzását, a gyógyszergyártást és minőségbiztosítást, a farmakovigilanciát, a kutatást, az ellenőrző laboratóriumokat, az egyetemeket és a szabályozó hatóságokat is érintheti.

A CFR és a gyógyszertári szervezetek intézkedéseket kérnek a szakma megbecsültségének helyreállítására

A szervezetek országos párbeszéd megindítását kérik a hatóságoktól a gyógyszerészi szakma jövőjéről, és több intézkedési irányt is javasolnak.

Ezek között szerepel a gyógyszerészek prevencióban, a kezelések nyomon követésében és az egészségnevelésben betöltött szerepének szélesebb körű elismerése, a gyógyszerészi szolgáltatások bevezetése és finanszírozása, az oktatáspolitika jobb összehangolása a valós munkaerőigényekkel, valamint a gyógyszerészek tényleges bevonása az országos prevenciós, oltási és közegészségügyi stratégiákba.

Az aláírók ezenkívül a közforgalmú gyógyszertárak gazdasági fenntarthatóságát javító intézkedéseket, valamint bizonyos adminisztratív és működési kötelezettségek egyszerűsítését is kérik.

A Romániai Gyógyszerészi Kamara és a szakmai szervezetek közölték, hogy készek egyeztetni az Egészségügyi Minisztériummal, az Oktatási Minisztériummal és más érintett intézményekkel annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a gyógyszerészeti ágazat szakképzett munkaerejének hosszú távú biztosítására.