Egészségügyi bérek: a rezidens orvosok arra figyelmeztetnek, hogy az új bértörvény tervezete a pótlékok csökkentése miatt jövedelemcsökkenéshez vezethet

A Rezidens Orvosok Multidiszciplináris Társasága közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy az új bértörvény jelenlegi tervezete egyes rezidens orvosok esetében bércsökkenéshez vezethet, különösen azáltal, hogy bizonyos szakterületeken nem tartalmaz garantált minimum-pótlékokat.

Az állásfoglalás az egészségügyi képviselőkkel folytatott egyeztetések és a közszféra új bértáblájáról szóló viták kontextusában született. A Sanitas Szövetség szintén bejelentette, hogy jelenlegi formájában elutasítja a tervezetet, amelyet az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók számára kedvezőtlennek tart. A „Solidaritatea Sanitară” szakszervezet szerint pedig „az új törvénytervezet mindössze 10%-os, megalázó különbségre csökkenti a jutalmazásbeli eltérést azok között, akik személyes és családi életüket áldozzák fel ezekért a szolgáltatásokért, illetve azok között, akik kizárólag normál munkaidőben dolgoznak”.

Mi változna a rezidens orvosok számára

A Rezidens Orvosok Multidiszciplináris Társasága által kiadott közlemény szerint a rezidensek számára a legfontosabb elemek a bérszorzók, a referenciaérték, a fokozatok és a pótlékok.

Az SMMR rámutat, hogy az új törvény tervezetében a rezidens orvosokra vonatkozó bérszorzók csökkennek a korábbi törvényben szereplő értékekhez képest. Az elsőéves rezidens orvos esetében a szorzó 2,28-ról 1,92-re csökkenne. A második évben 2,44-ről 2,08-ra, a harmadik évben 2,68-ról 2,24-re, a negyedik és ötödik évben 2,92-ről 2,40-re, a hatodik évben pedig 3,16-ról 2,56-ra mérséklődne.

A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezt a csökkenést a közszféra egészében tervezett általános szorzócsökkentés összefüggésében kell értelmezni. A jelenlegi törvényben a maximális szorzó 12, míg a javasolt tervezetben a maximum 8 lenne, amely Románia elnökének illetményszintjéhez kapcsolódik.

A referenciaérték nőne, de a probléma a pótlékoknál jelentkezik

Az SMMR hangsúlyozza, hogy a tervezetben szereplő referenciaérték jelenleg 4.100 lej. Ennek alapján egy elsőéves, 0. fokozatú rezidens orvos bruttó bére pótlékok nélkül 7.872 lejre emelkedne.

A szervezet emlékeztet arra, hogy egy elsőéves rezidens orvos bruttó bére pótlékok nélkül a 2017-es 1.985 lejről a 2018–2023 közötti időszakban 5.700 lejre, majd 2024-ben, a márciusi és júniusi egymást követő emelések után 7.125 lejre nőtt.

A közlemény szerint a fokozatok nem változnának.

A pótlékokat másként korlátoznák, egyes pótlékok pedig megszűnnének

Az SMMR szerint a jelenlegi tervezetben több pótlék is eltűnik, köztük a doktori cím után járó pótlék, bizonyos szakterületeken pedig – példaként a belgyógyászatot említik – a pótlék teljesen megszűnne.

A tervezet szerint az egészségügyi dolgozók pótlékai több kategóriába tartoznának: veszélyes munkakörülmények esetén legfeljebb 15%, különösen veszélyes munkakörülmények I. szintje esetén legfeljebb 40%, különösen veszélyes munkakörülmények II. szintje esetén legfeljebb 50%, nehéz munkakörülmények esetén pedig 5%. Ezek a pótlékok nem lennének összevonhatók. Sugárforrások közelében végzett munka esetén a kockázati kategóriától függően legfeljebb 10%-os pótlék lenne adható.

A szervezet által jelzett egyik fontos változás a pótlékok átlagos felső határának csökkentése. Míg jelenleg a kórházak 30%-os korlátot alkalmaznak az alkalmazottaknak járó pótlékok átlagára, a tervezet ezt a határt 20%-ra csökkentené. Az éjszakai munkáért járó pótlékok, valamint az elszigetelt vagy nehezen betölthető településeken végzett munkáért járó pótlékok az SMMR szerint nem számítanának bele ebbe a kalkulációba.

A jelzett kockázat: 0%-os pótlék egyes rezidenseknél

A Rezidens Orvosok Multidiszciplináris Társasága által azonosított legfontosabb probléma az, hogy bizonyos szakterületeken nincs meghatározva minimális pótléksáv.

Minimális pótlék hiányában az SMMR arra figyelmeztet, hogy a költségvetési források kezelője, vagyis a kifizető kórház, akár 0%-os pótlékot is megállapíthat a rezidens orvosok számára. A szervezet szerint ez egyes rezidensek tényleges jövedelmének csökkenéséhez vezethet, és fokozhatja a szakmai elégedetlenséget egy olyan helyzetben, amikor az egészségügyi rendszer már most is a munkaerő-elvándorlás kockázatával szembesül.

Az SMMR rámutat, hogy a rezidens orvosok sajátos helyzetben vannak, mivel évről évre változik a besorolásuk, jövedelmük pedig az éppen teljesített gyakorlat függvényében is módosulhat. Emiatt a szervezet szerint nem követhető egyértelműen a bérhatás, és előfordulhat, hogy egyes rezidensek nem lesznek jogosultak a megígért kompenzációs összegekre.

Az SMMR által bemutatott példa

A szervezet által bemutatott számítások szerint egy elsőéves rezidens orvos 0%-os pótlékkal jelenleg nettó 4.371 lejt kap, míg a tervezet alapján nettó 4.605 lejt kapna.

A probléma azoknál a rezidenseknél jelentkezik, akik eddig pótlékban részesültek. Az SMMR szerint egy elsőéves rezidens orvos 12%-os pótlékkal jelenleg nettó 4.771 lejt kap. A következő évben, másodéves rezidensként, ha a pótlék 0%-ra csökkenne, nettó 4.989 lejt kapna. Ez az összeg magasabb lenne a jelenlegi fizetésénél, de körülbelül 100 lejjel alacsonyabb annál a becsült szintnél, amelyet a jelenleg hatályos törvény alapján elérhetne, vagyis 5.091 lejnél.

Az SMMR szerint ez a helyzet azt mutatja, hogy egyes rezidensek tényleges jövedelmét érintheti a pótlékok csökkentése vagy megszüntetése, még akkor is, ha a referenciaérték emelkedik.

Az SMMR a tárgyalások újraindítását kéri

A Rezidens Orvosok Multidiszciplináris Társasága bejelentette, hogy csatlakozik a Romániai Sanitas Szövetséghez, és jelenlegi formájában elutasítja a törvénytervezetet.

A szervezet a tárgyalások újraindítását kéri, és bírálja azt a gyorsított ütemet, amelyben ezeket megszervezték. Álláspontja szerint az egészségügyi dolgozók bérezéséről szóló egyeztetéseket elegendő idő biztosításával kell lebonyolítani az elemzésre és a korrekciókra.

Az egészségügyi új bértábla körüli vita nemcsak a rezidens orvosok jövedelme szempontjából fontos, hanem az orvosi pálya első éveinek kiszámíthatósága miatt is, egy olyan rendszerben, ahol az egészségügyi személyzet megtartása már most is komoly problémát jelent.